HTML

Így horgászunk.hu

Horgászol? Csak lógatod? Akasztottál egy hatalmas halat és mindenkinek meg akarod mutatni? Nem tudod, merre indulj botoddal a kezedben? Na ezekről írogatunk Magyarország legújabb horgászportálján a www.igyhorgaszunk.hu oldalon és még csak véletlenül sem azt, ami a gyártóknak tetszik, hanem azt, ami az igazság, még ha sokkal olcsóbb is...

Friss topikok

Az angolok már megint kitaláltak valamit!

2009.12.17. 09:23 kissrobi

Az Angolok, már megint kitaláltak valamit... A horgászat alapja ugye, hogy az etetés és a csali egy helyre kerüljön. Erre két lehetőségünk van: vagy etetőkosarat használunk, ami alapvetően a fenéken fog "dolgozni", vagy külön etetünk a dobás helyére és akkor valóban felhősítünk felülről lefelé. Abban megegyezhetünk, hogy a felülről alászálló etetőanyag mindig hatásosabb, mint ami a fenéken fekszik. Ha ugyani nincs egy kis szél, vagy áramlás, akkor  fenekezésnél az anyag menthetetlenül az aljzaton marad és az illatanyagok nem tudnak szétterjedni. De mi van, ha nem akarunk kompromisszumokat és etetőkosárral akarunk felhősíteni, de az úszózás élményéről sem akarunk lemondani?!

A megoldás: etetőkosaras úszó (bagging waggler)

Na ennyit a spéci, pár grammos úszókról és a csúzlizásról. Döbbenetes, de annyira egyszerű találmány, hogy szinte hihetetlen. A bagging waggler kb. 30 cm hosszú és egy ólombetétes kosarat tartalmaz az alján. A szerelék igen egyszerű, a főzsinórra fikszre szereljük a horog felett kb 60-90 cm-rel, bár ez a helyzettől függően változhat. A horgon egy szem csali, ami lehet bármilyen - a filmben fehér 10 mm-es bojlit használnak.

Az etetőanyag

Ebben az esetben különösen fontos, hogy az etetőanyag ne gyurma állagú legyen. Egyébként is mindig arra kell törekednünk hogy kosarunk tartalma könnyen kioldódjon, de itt még fontosabb, hogy a vízbe csapódás pillanatától felhősítsen! A célunk tehát az, hogy a becsapódásig maradjon az anyag a kosárban, egy pillanattal sem tovább.

A technika

Hihetetlenül hatékony! A horgászat ugyanúgy zaljik, mint a normál úszózásnál, csak itt nagyobb dobósúlyú botot kell használnunk. Ha a halak étvágyuknál vannak, akkor a bedobás után néhány perccel, már jelentkeznek a kapások. Itt is fontos, hogy egy helyre dobjunk, mert az etetőanag felhőnk helyben tartja a halakat, akik egyre mohóbban fogják a csalinkra rávetni magukat. Fontos, hogy itt nincs külön ólmozás. Annál jobb, minélkönnyebben lebeg a horgunk a csalival!

Videóért és további részletekért katt ide!

 


 

Szólj hozzá!

Retró horgászat

2009.12.17. 09:14 kissrobi

Manapság hódít a retro, mondják sokan. Idővel minden felértékelődik. Szerintem mindig is divatos volt leporolni a nagypapa kalapját és felkapni egy egy kiránduláson, vagy kézbevenni a jó öreg üvegbotot és azzal megmutatni, hogyan is kell halat fogni. Van valami felemelő érzés abban, amikor rádöbbenünk, milyen finoman is hajlik az ősrégi germina, vagy milyen szelíden bukik alá a lúdtoll úszó. Ilyenkor minden a helyére kerül és hirtelen rájövünk, milyen kicsi is ez a világ és az a tudás, amit felhalmoztunk benne.

Böngészve az internetet rátaláltam néhány olyan filmre, melyek a 70-es, 80-as években készültek. Kicsit kopottak is, meg recsegősek is, de azért nagyon őszinték! Manapság, amikor ömlenek ránk az akciós termékek és minden horgász annyi felszereléssel rendelkezik, mint annak idején egy komplett lakatos brigád, érdemes elgondolkodni, mennyire nem ezen múlt régen. Sokkal fontosabb volt a hogyan! A partra még trabanttal pöfögtek a sporik és rodpod helyett egy frissen nyesett faág volt a bottartó. A zsinórok vastagabbak, durvábbak, az orsók akadozósabbak, mégis volt miből karácsonykor halászlevet főzni. Akkoriban még a matracra a gyerekek feküdtek rá, nem a pontyok, ólombetétesnek meg legfeljebb a gumibotok voltak mondhatóak.

Persze nem a fejlődés ellen ágálok én, csak arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a pénz és a legújabb felszerelés még nem minden. Néha meg kell hívni egy jó kis pecára az öregeket is és beszélgetni kell velük, hogyan is volt annak idején. Talán Ők is felmelegednek majd kicsit, ha újra felidézhetik, hogyan is volt akkor azzal a nagy hallal... Addig is íme néhány csemege a retró horgászatokból.

A videók megtekintéséhez katt ide!


 

Szólj hozzá!

Címkék: retro retró ponty kecsege keszeg igyhorgaszunk.hu horgászata

www.igyhorgaszunk.hu

2009.09.29. 14:25 kissrobi

Horgászol? Csak lógatod? Akasztottál egy hatalmas halat és mindenkinek meg akarod mutatni? Nem tudod, merre indulj botoddal a kezedben? Na ezekről írogatunk Magyarország legújabb horgászportálján a www.igyhorgaszunk.hu oldalon és még csak véletlenül sem azt, ami a gyártóknak tetszik, hanem azt, ami az igazság, még ha sokkal olcsóbb is...

Vonuló lazacok

Olvass bele!
A menüpontok segítségével napi szinten tájékozódhatsz a várható időjárásról, a közeledő frontokról, az eseménynaptárban megtalálhatod a versenyeket, a nagyobb kiállításokat, de ha regisztrálsz, Te is ajánlhatjod az olyan eseményeket, amikről mi még nem értesültünk. Ha Te is szeretsz fotózva horgászni, írjd meg élményeidet és mi közzé tesszük! Lapozz bele a fórumba és indíts újabb témákat, hogy megtudd, másnak mi a véleménye a gondolataidról! Szavazz egyetlen gombnyomással és nézd meg hogyan szavaztak mások! Olvasgass kedvenc halaidról, nézz róluk videókat, vagy emlékeztesd magad, mikor tilos rájuk horgászni!

Az igyhorgaszunk.hu oldal a Te oldalad! Itt feladhatsz apróhirdetést, ha eladnád botod, csónakod, de akkor is, ha vásárolni szeretnél. Ha tudsz egy jó kis horgászhelyet, oszd meg velünk, de ha Te látogatnál el kedvenc vizeinkre, mi megpróbálunk minden fontos infót egy helyen összegyűjteni a vízről, a szálláshelyekről és halakról. 

Az igyhorgaszunk.hu oldalon sok videót is találsz! Alapvető célunk, hogy minél több olyan felvételt tegyünk közzé, amiből tanulhatunk, amin nevethetünk, amin ámulhatunk, amiben gyönyörködhetünk. Fontos, hogy minél hamarabb regisztrálj, hisz így számos kényelmi és hasznos szolgáltatást igénybe vehetsz.

Egyelőre ennyi, de feltétlenül számítunk az észrevételeidre, mert ezek visznek minket a tökéletesség felé!

Görbüljön a bot!

Szólj hozzá!

Csukázás úszóval - átfűzött kishallal

2009.09.29. 14:22 kissrobi

http://halmania.hu/wp-content/uploads/2008/11/csukaa2.jpgEzt a horgászmódszert ritkábban alkalmazzák, pedig bizonyos helyzetekben rendkívül eredményes. Hogy mikor és hol próbálkozzunk vele, néhány ötlet, jó tanács. Ha partról horgászunk, sokat kell gyalogolnunk, így a terepnek ha néha nehezen is, de járhatónak kell lennie. Ha csónakkal vagyunk, akkor a csónakot a parthoz kihúzva rögzítsük, majd a hely lehorgászása után haladjunk tovább. A víznek nem feltétlenül kell mélynek lennie, 30-50 cm-es vízmélység sokszor bőven elegendő...

A melegebb nyári, kora őszi hónapokban a csukák a part melletti búvóhelyeiken lesnek áldozataikra. Ilyenkor ha a nyílt vizet vallatjuk kishallal, villantóval, kevésbé lehetünk eredményesek. Vannak olyan horgászvizek is ahol a téli hónapokat kivéve tilos a villantózás (Pl. Szeremlei holtágban okt. 1. után lehet csak). Emellett ha egy vízterületen folyamatosan sokan villantóznak, a csukák egy idő után megritkulnak, kiismerik a műcsalikat, egyre nehezebb lesz őket horogra csalni. Ilyenkor jöhet az átfűzött, vontatott kishalas módszer: először kishalat kell fogni, kishalfogó hálóval vagy 3-4 méteres spiccbottal csalihalfogáshoz felszerelve. Friss apró snecit, bodorkát, vörösszárnyút a legkönnyebb zsákmányolni. A fagyasztott kishal nem megfelelő, mert puha állaga miatt könnyen lecsúszik, nem áll jól a felszerelésen. 3,6-5 méter közötti viszonylag könnyű horgászbotot használjunk. Ha botunk rövidebb, nem tudjuk csalinkat a parttal párhuzamosan megfelelően vontatni. Zsinórunk 25-ös monofil vagy 15-20-as körszövött fonott (Power Pro) legyen. 5-15 gr közötti úszót használjunk, fixre rögzítve.

 

Lehet gömb alakú átfúrt vagy bármely két ponton rögzített úszó, mely jól dobható és vontatható. Úszónk alatt normál csukázó szerelést használunk, a drótelőke végén egy jó minőségű gyors kapoccsal. Ehhez a kapocshoz rögzítjük a felfűző drótra erősített kishalat. A felfűző drót 5-6 cm hosszú erős acéldrót, mely a két végén fülben végződik. A felső fül kissé nyújtott, itt fűzzük fel a kishalat és ezt a végét csatoljuk a drótelőke kapcsához. A felfűző drót alsó végére kulcskarikával hármas horgot szerelünk (2-es grizzly vagy owner). Az élettelen kishalat a felfűző dróttal a hátsó negyedénél szúrjuk fel úgy, hogy a drótot a kishalon a feje felé átvezetjük. A drót felső vége a kishal száján jön ki, amit a drótelőkéhez csatolunk. A hármas horog a kishalat tartja a lecsúszástól az előkén. http://www.villantomagazin.com/images/fix/horghalak/csuka3.jpgAz úszós, felfűzött hallal felszerelt készséget 5-20 méterre dobjuk el a parttal párhuzamosan. A csalit változó sebességgel vontassuk be. Egy-egy helyen 8-10-nél többet ne dobjunk, ha nincs jelentkező, rögtön álljunk tovább. Ha kapást észlelünk ne akasszunk mint a villantózásnál, hanem hagyjuk nyeletni a csalinkat mintha élőhallal csukáznánk. Mivel csalihalunk felfűzött állapotban van a csuka biztosan nem tudja lelopni a horgunkról. Ha megfelelő időben akasztunk szinte biztos a jó akadás. Ha a felfűző drótot enyhén meghajlítjuk, akkor csalink vontatás közben lassan forogni fog - esetenként ez fogósabb. A viszonylag gyorsan mélyülő vízpartokon - pl. Sugovica kőszórásos részei - fokozatosan mélyebbre állítva pásztázzuk végig a kőrézsűt, majd a kőlábat is. 

 

A sekély, lapos vizeken - pl. Szeremlei - a part mellett sokszor 20-50 cm-nél nincs mélyebb víz. Úszónkat állítsuk lejjebb, és ha a parttal párhuzamosan van nyílt vízfelület, ott vontassuk végig készségünket. Ha a sás, vízi növényzet, faágak között csukák állnak lesben és elég állhatatosak vagyunk sok-sok kapásra számíthatunk. A vízfelület parttól távolabbi részein is találunk akadókat, növényfoltokat. Ezeket a haltartó helyeket okvetlenül pásztázzuk végig. Ez a horgászmódszer kellő előkészületet (kishalfogás) igényel, emellett a sok gyaloglás, csónakkal evezés bizony igen fáradtságos. Ezért azoknak ajánlom elsősorban, akik szeretik a mozgalmas, nem kevés fáradtsággal járó és nem kis ügyességet igénylő horgászatot. Eredményes horgászatot!

 
Kancsár Zoltán, Sugóhíd Horgászbolt

Szólj hozzá!

Fokozatosság elve a horgászatban Székely Zoli cikke!!!!

2009.09.01. 17:09 kissrobi

A múltkorában, egy horgásztársaságban hallottam dicsekedni egy sporit, aki levitte valami „fizetős” tóra beavatni az unokaöcsét, mert hogy érdeklődik a gyerek a peca iránt. Mindjárt az össze-visszadobált betondarabokkal szegélyezett „nagyhalas tó”-ra fizette be, ahol válogatott 5-15 kiló közötti pontyokkal van tele a víz. Büszkén mesélte, egy óra elteltével már sivított is az elektromos kapásjelző. Talán be se kellett volna vágni, úgy vitte a zsinórt az orsóról a hatalmas hal. Elkezdődött a birkózás, a nyolc éves gyermek az instrukciói és némi fizikai segítségével parthoz kényszerített egy nyolc kilós pontyot. Ez volt élete első horgászatának, első órájában az első hala.

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Egy kezdő az ilyen szép keszegeknek is kell hogy tudjon örülni
 

Későbbiekben, hogy fokozza az élményanyagot, befizette a fiút az afrikaiharcsás „tó”-ra. Az idézőjelet azért alkalmaztam, mert a sűrű zöld lepedékkel borított 10x20 méteres kopár partú gödröt nem igazán érdemes tónak titulálni. Na mindegy, a lényeg, az újdonsült „pecás” fiú hamarosan megbirkózott egy három és feles afrikaival. A hal ide-oda vetette magát a spenótszerű masszában, majd kiszakította a még gyengécske markokból a kissé szorosra állított fékű orsó botját, de végül is nagy üggyel-bajjal csak kikanalazták a partra a sokbajszú szörnyet. Újabb kapás, de az elment. Nem kellett azonban sokat várni, vehemens húzással jelentkezett a következő, egy kettes körüli. Bár ez is hevesen küzdött, de a jó érzékű ifjú hamar megtanult mozdulatokkal terelte hálóba. Ha nem is fitymálta, de látszott rajta,  csalódott, hogy ez csak fele az előzőnek. Még csak fél napja horgászott, és már elégedetlen volt egy kétkilós hallal!

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
A természetes vizeken fogott halak horgászati értéke jóval meghaladja
a fizetős tavakon fogottakét...
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
...Ezért, ha nincs igazán szükségünk rájuk, engedjük őket szabadon
 

A történet rendkívül tanulságos és elgondolkoztató. Egy ilyen „beavatás” után mennyi esélye van egy gyermeknek, hogy igazi horgászpalánta váljék belőle? Tud-e majd ügyesen csalihalat fogni kis pecával? Észreveszi-e majd a dévérek aprócska emelgetéseit a finom antennán? Meg fogja-e érezni, milyen fontos az úszó, az ólmozás és az ereszték közötti összhang, ha a sóderen paducozik? Tud-e majd örülni egy óra alatt megfogott nyolckilós ponty után, jégvesztekor verejtékesen megfogott pár tenyérnyi karikakeszegnek? Fogja-e érezni a sípoló elektronikával, önakasztással, illetve a saját aggyal, szemmel, reflexszel megfogott hal  közötti nemes különbséget? Tud-e helyesen mérlegelni, melyik az igazi horgászat: pár száz négyzetméteres pocsolyában akasztgatni sorra az összekényszerített és kiéhezett halastavi pontyokat, vagy egy surranó vizű folyón tizenhatossal kifárasztani egy kettes márnát? Felméri-e majd, mennyivel értékesebb egy természetes víz kövezéses partját botladozva végigpergetni és fogni egy-két halat, vagy leülni a fizetős pálya „csukás” tavának elplanírozott fövenyére és másfél óra alatt, egyhelyben ülve gyorsan kikapni 5-6 egyen csukát?

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
A magyar horgászok legkedveltebb hala ugyan a ponty, de ne avval kezdjük a beavatást
 

A válasz nagy eséllyel: semmi, de lehet hogy ez csak számomra ilyen egyértelmű. Az emberiség történelmében azonban szinte törvény, hogy azt becsüljük meg igazán, amiért magunk küzdünk meg, örömünk akkor teljes és hosszantartó, ha tanulmányainkat, munkálkodásunkat sok kis apró nehezen elért siker viszi előre. Azt hiszem, ez a horgászatban is csak így működhet.

 

Apukák, nagybácsik, nagypapák, egyéb jó szándékú felnőtt horgászok, ezért kérem, fontolják meg, hogyan indítják el a horgászpalántának szánt gyermekeket, de talán még a felnőtt korban a horgászatot elkezdeni kívánókra is vonatkozhat ez. Ha hosszú távra, sikeres pecásokat kívánunk toborozni táborunkba, tartsuk szem előtt a fokozatosság elvét, igyekezzünk kidomborítani tanítványaink előtt a horgászat emberi oldalát, a természet szeretetét. Fogassunk természetes, vagy közel természetes vizeken először snecit, keszeget, és így tovább, a horgászok halranglétráján elhelyezkedő fajokat. Tanítsuk meg mindjárt az elején kezdő horgászbarátainkat a horogkötésre, az alapvető készségek szerelésére, mégpedig úgy, hogy elmagyarázzuk, mit miért teszünk. Az alapismeretek közé tartozzon a halismeret, a főbb módszerek, melyeket régi történetek elmesélésével tehetünk érthetőbbé. (Ma már a horgászvizsga jelentősége háttérbe szorult, hiszen egyes horgászboltokban, mindenféle horgászismeret nélkül lehet komplett engedélyt váltani). Nem utolsó sorban oktassuk társainkat a hal megbecsülésére, szeretetére, úgy is hogy a felesleget a jövő érdekében kíméletesen engedjük vissza, vagy, hogy hogyan pucoljuk meg konyhakészre, hogyan készítsük el ételként, hogyan tálaljuk , családtagjaink, vendégeink elé, hogy zsákmányunk láttára összefusson a nyál a szájukban. 

Ha nem a fizetős tavak könnyű zsákmányát, hanem az utóbbi rögösebbnek látszó, de maradandóbb élményeket nyújtó utat választjuk a „beavatás”-hoz, sikeresebb, valódi horgászokat nevelünk, aki meg kihullik a rostán, nem is vonzódik igazán ehhez a hobbihoz.

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Egy ekkora hal megfogásához fel kell nőni horgászatilag!

 

Szólj hozzá!

Természetes víz, vagy horgásztó?

2009.09.01. 16:56 kissrobi

Nemrég voltunk horgászni a pátkai tavon, három napot töltöttünk el ott. Jó volt végre kikapcsolódni, de a várt kapások alulmúlták magukat. Nagyon meleg volt, a front sem úgy érkezett, ahogy szerettük volna, a nagy halak csendben maradtak. Érdekes dolgokat írt Székely Zoli a fokozatosság elvéről... Nekem ez a három nap azért volt nagyon fontos, mert a leendő apósom (augusztus 28. lesz a nagy nap) még igazából nem horgászott máshol, csak a saját faluja környéki vizeken.
 
 
Gyönyörű helyen lakik, mert a Kurca, a Kórógy kanális és a Kórógy-tó is a falujában és közvetlen közelségében folyik el, de sajnos mára nagyon felborult az egyensúly a halak és a horgászok életében. Az történt ugyanis, hogy az évek alatt megszokott telepítési mennyiség évről évre csökkent a növekvő árak miatt. A horgászok viszont sajnos ugyanolyan természetességgel vittek haza minden kifogott halat, így lassan csak a nagyon óvatos nagy halak maradtak a vízben, de apránként azokat is kifogják. A minap arról beszélgettünk vele, hogy a legszomorúbb az, hogy keszegeket sem nagyon lehet már fogni, csak a törpék jönnek felhőkben. Ő gyermekkorától horgászik, a hetvenes években még napi 20 pontyot is lehetett fogni, de mára a nyár úgy telik el, hogy 2-3 ponty alig akad horogra. Szomorú, de ez a gyönyörű víz, ami tele kellene, hogy legyen élettel, valahogy nagyon nem az, mint régen. Sokat gondolkodunk persze, hogy talán mégis mi rontunk el valamit, de azért ennyi év tapasztalatával egy kis keszegezés már csak nem lenne olyan nagy feladat. 
 
Persze vannak, akik állítják megy a hal, de ahhoz napi három etetéssel, egész nyáron át egy helyen kell ülni és akkor akad még néhány szebb darab. De hát kinek van erre ideje és etetőanyaga? Szóval születnek az ideológiák és közben egyre szomorúbbak vagyunk, mert a tagdíj már semmire sem elég, pedig ha belegondolok a havi 60-70 ezer Ft-ból élő embereknek a 16 ezer ft-os befizetés kicsit sem kevés. Jó lenne néha csak úgy keszegezni egyet, vagy egészen finom szerelékkel megfogni egy 1-2 kilós potykát, de az egész nyár úgy telik el, hogy egyetlen kapás sincs és már eleve úgy ülünk le a partra, hogy bizodalmunk sincs, csak a rutin hajt bennünket.
 
 
Hmmm... Nem panaszkodni akartam, csak kicsit belegondoltam, hogy miként fogom tudni a gyermekeimnek megmutatni, milyen is snecizni, ha nem merül el az úszó... És persze ha halat szeretnénk fogni, akkor el kell vinnem az apósomat egy halastóhoz, ahol végre meg van a halsűrűség. Szerencsénkre a pátkai Róth-tó tulajdonosa nagyon jó gondolkodású ember. Figyel a részletekre és nem a pénz hajtja elsősorban, hanem a tenni akarás. Azt, hogy nem érik egymás hátát a halak, bizonyítja az is, hogy három nap alatt, négyen összesen kb 8 halat fogtunk, de egy barátunk finom szerelékkel szépen húzkodta a dévéreket és pontyokat. Csak mi most azt szerettük volna, ha Sanyi végre kifáraszthatja élete eddigi legnagyobb halát! Ami meg is történt egy 6 és feles potyka személyében...

Szólj hozzá!

Címkék: bojli ponty hal horgászat feeder peca pátka benta horgászpark róth tó

Mitől kapnak a halak?

2009.09.01. 16:48 kissrobi

Tudom, hogy a cím kicsit hülye kérdés, de a következő eset történt velem a múlt hétvégén. Szokásomhoz híven szombaton hajnalban keltem és már reggel 6-kor a Bentán voltam Százhalombatta mellett, ami köztudottan egy jól telepített tórendszer. Egy nagy tóból és 6 kisebből áll, a kisebbek átlagos mérete 1,2 hektár és mivel korábban haltenyésztéssel foglalkoztak itt, ezért nagyon egyformák is. Ugyanaz a mélység, part és meder.
 
 
 
Mivel az 1-es és 2-es (nagy és egy kisebb) tavon verseny zajlott, ezért a 3-as tóra ültem, ami gyakorlatilag a 2-es tükörképe. A kettőt egy kb. 3 méter széles földsáv választja el egymástól. A tervem az volt, hogy ha véget ér a verseny, egyszerűen a hátam mögé dobok... Persze előtte megfordulok! Előtte ugyanis elhatároztam, hogy a kettesen próbálkozom, mivel egy helyen nagyon jó kapásaim voltak korábban.
 
Lepakoltam, mindent úgy csináltam mint korábban és vártam a kapást. És vártam... és vártam... Közben megérkezett mellém Szabi, akit akkor ismertem meg. A családja leterítette a pokrócát, elhelyezkedett és várta, hogy a tíz éves horgászpalánta bevesse, zsebpénzéből vásárolt 6 ezer forintos cájgját, amin még etetőanyag sem volt - szabinak egyelőre az drága - és felakasztotta kapásjelzőjét egy ruhacsipeszt. Mondanom sem kell, hogy Szabi első dobásra keresztülhajított mindkét zsinóromon, gyakorlatilag párhuzamosan a parttal. Közben én nyugtáztam, hogy a kapástalanságnak nem a spiccek merevsége az oka, mivel gyönyörű - botelvivős - kapást produkált ifjú partnerem! Botok ki, szabinak rövid útmutatás a szélirány szerepéről, botok ismét a helyükön, szabinak ajándék kapásjelző - mégse akadjon fenn az a ruhacsipesz, ha jönne a hal...
 
És jött. Szabinak. Egy szép másfeles. Az én botjaim természetesen úgy feküdtek a rodpodon, mintha a kirakatban lennének. A nap nagy része így telt el, Szabival barátságot kötöttünk és megállapítottam, hogy a horgászatban sokszor nem is a hal a legfontosabb, hanem a friss levegő, a madárcsicsergés, az új kapcsolatok és még sorolhatnám a pszichológiában - kognitív disszonancia néven ismert - magyarázkodást, mellyel az ember azt próbálja bebizonyítani, hogy - hülye azért nem vagyok!
 
Aztán lassan véget ért a verseny, mögülem elmentek a sporik és én hátatfordíthattam a sikertelenségnek. Bevetettem az ugyanolyan felszerelésemet, ugyanazzal a zsinórral, horoggal, csalival az ugyanolyan tóba és jöttek a valóban botelvivős kapások... Lehet, hogy nem vagyok ezzel egyedül?

Szólj hozzá!

Címkék: bojli ponty hal horgászat feeder peca benta horgászpark

süti beállítások módosítása