Manapság hódít a retro, mondják sokan. Idővel minden felértékelődik. Szerintem mindig is divatos volt leporolni a nagypapa kalapját és felkapni egy egy kiránduláson, vagy kézbevenni a jó öreg üvegbotot és azzal megmutatni, hogyan is kell halat fogni. Van valami felemelő érzés abban, amikor rádöbbenünk, milyen finoman is hajlik az ősrégi germina, vagy milyen szelíden bukik alá a lúdtoll úszó. Ilyenkor minden a helyére kerül és hirtelen rájövünk, milyen kicsi is ez a világ és az a tudás, amit felhalmoztunk benne.
Böngészve az internetet rátaláltam néhány olyan filmre, melyek a 70-es, 80-as években készültek. Kicsit kopottak is, meg recsegősek is, de azért nagyon őszinték! Manapság, amikor ömlenek ránk az akciós termékek és minden horgász annyi felszereléssel rendelkezik, mint annak idején egy komplett lakatos brigád, érdemes elgondolkodni, mennyire nem ezen múlt régen. Sokkal fontosabb volt a hogyan! A partra még trabanttal pöfögtek a sporik és rodpod helyett egy frissen nyesett faág volt a bottartó. A zsinórok vastagabbak, durvábbak, az orsók akadozósabbak, mégis volt miből karácsonykor halászlevet főzni. Akkoriban még a matracra a gyerekek feküdtek rá, nem a pontyok, ólombetétesnek meg legfeljebb a gumibotok voltak mondhatóak.
Persze nem a fejlődés ellen ágálok én, csak arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a pénz és a legújabb felszerelés még nem minden. Néha meg kell hívni egy jó kis pecára az öregeket is és beszélgetni kell velük, hogyan is volt annak idején. Talán Ők is felmelegednek majd kicsit, ha újra felidézhetik, hogyan is volt akkor azzal a nagy hallal... Addig is íme néhány csemege a retró horgászatokból.
A videók megtekintéséhez katt ide!
